KÖTELEZETTSÉGEK

70 kW feletti fűtő-, hűtő- és szellőztető rendszerek kötelező felülvizsgálata

Nagyfogyasztói (Energetikai) audit

Almérő telepítési kötelezettség

Energetikai szakreferens

Energiamegtakarítási Intézkedési Terv (EMIT)

Energia Menedzsment Információs Rendszer (EMIS)

Költségmegosztók, hőmennyiségmérők és távolról leolvasható mérőeszközök kötelező alkalmazása

 

 

70 kW feletti fűtő-, hűtő- és szellőztető rendszerek kötelező felülvizsgálata

Mi ez?

A 70 kW feletti effektív névleges teljesítményű fűtési, hűtési és kombinált szellőztetőrendszerek energiahatékonysági felülvizsgálatát jogszabály írja elő. Új rendszereknél a felülvizsgálatot az üzembe helyezéstől számított egy éven belül, meglévő rendszereknél nyolcévente kell elvégezni.

Kit érint?

Minden olyan épülettulajdonost és üzemeltetőt – így vállalkozásokat, intézményeket, önkormányzatokat, társasházakat és lakásszövetkezeteket –, amelyek legalább 70 kW effektív névleges teljesítményű fűtő-*, hűtő- vagy kombinált szellőztetőrendszert üzemeltetnek. (*A távhővel fűtött épületek többsége is kötelezett)

Miért vezették be?

A felülvizsgálat célja nem csupán a jogszabályi megfelelés. A jogalkotó szándéka az energiahatékonyság javítása, az üzemeltetési költségek és a károsanyag-kibocsátás csökkentése, valamint a rendszerekben rejlő energiamegtakarítási lehetőségek feltárása. Egy megfelelően elvégzett felülvizsgálat megalapozhatja a későbbi energiahatékonysági fejlesztéseket és azok finanszírozását is.

Mire kell figyelni?

Mentesség: a kötelező felülvizsgálat alól kizárólag akkor adható mentesség, ha az épület folyamatos monitoringot és optimalizálást végző épületautomatizálási rendszerrel (BACS) rendelkezik, vagy a berendezéseket folyamatos hatékonyság-ellenőrzést biztosító ESCO-, illetve távhőszolgáltatói üzemeltetési szerződés keretében működtetik.

A mentesség nem automatikus. A mentességi jogosultságot energetikai felülvizsgáló közreműködésével, igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett kell regisztrálni a Magyar Mérnöki Kamara hatósági nyilvántartásában.

Szankciók: a kötelező felülvizsgálat elmulasztását a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKH) bírsággal szankcionálja.

• Fűtési rendszereknél az első bírság összege 150 000–350 000 Ft.
• Hűtő- és légkondicionáló rendszereknél az első bírság összege 450 000–600 000 Ft.
• Az adatszolgáltatási kötelezettség részleges vagy késedelmes teljesítése további 50 000 Ft bírságot von maga után.
• Tartós mulasztás esetén a hatóság a bírságot legalább 60 napos időközönként, legfeljebb hat alkalommal ismételten is kiszabhatja.

Jogszabályi háttér

• 2015. évi LVII. törvény (Enhat. tv.) VIII/A. fejezet, 25/A. §.
• 666/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet az épületgépészeti rendszerek energetikai felülvizsgálatáról
• 19/2021. (IV. 14.) ITM rendelet (százalékos minősítések, energetikai kalkulációk módszertana)

Kérjen ajánlatot 70kW feletti felülvizsgálatra!

 

 

 

Nagyfogyasztói (energetikai) audit

Mi ez?

A nagyfogyasztói audit az épületek, ipari folyamatok és a szállítás átfogó energetikai felülvizsgálata, amelynek célja az energiaveszteségek feltárása, valamint olyan számszerűsített energiamegtakarítási javaslatok kidolgozása, amelyek csökkentik a működési költségeket és a szén-dioxid-kibocsátást.

Kit érint?

Az energetikai audit elvégzése négyévente kötelező minden olyan gazdálkodó szervezet számára, amelynek a megelőző három év átlagos éves végsőenergia-fogyasztása meghaladja a 10 TJ-t*, és nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott mentességet biztosító energiagazdálkodási rendszerrel. (*A 10 TJ éves szinten 2 800 000 kWh villamosenergiának, 300 000 m³ földgáznak, 10 000 GJ távhőnek vagy 280 000 liter üzemanyagnak felel. A kötelezettség meghatározása esetén energianemenként minden energiafogyasztást szükséges összeadni.)

Miért vezették be?

A nagyfogyasztói audit célja nem csupán a jogszabályi megfelelés. A jogalkotó szándéka az energiafelhasználás részletes feltárása, az energiaveszteségek azonosítása és olyan intézkedések meghatározása, amelyek hosszú távon csökkentik az energiafelhasználást és az üzemeltetési költségeket. Az audit egyben megalapozza a későbbi energiahatékonysági beruházásokat és azok finanszírozását is.

Mire kell figyelni?

Mentesség: mentesülnek a kötelező energetikai audit alól azok a szervezetek, amelyek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felé igazoltan, független tanúsító által hitelesített ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetnek.

Szankciók: az energetikai audit elmulasztását és a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek megszegését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentős bírságokkal szankcionálja.

• A kötelező energetikai audit elmulasztása első alkalommal legfeljebb 10 millió Ft bírsággal sújtható.
• Tartós mulasztás esetén az ismételt bírság összege az előző bírság legalább 150%-a, de legfeljebb 15 millió Ft lehet.
• A MEKH felületén történő kötelező regisztráció, valamint a minden év június 30-ig esedékes éves energiafogyasztási és energiamegtakarítási adatszolgáltatás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése külön-külön is legfeljebb 1 millió Ft összegű, ismételten kiszabható bírságot vonhat maga után.

Jogszabályi háttér

• 2015. évi LVII. törvény (Enhat. tv.) VIII. fejezet, 22. §.
• 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 13. § (fogyasztási profilok, mérési adatok visszakövethetősége)

 

 

 

Almérő telepítési kötelezettség

Mi ez?

Az almérő telepítési kötelezettség célja, hogy a nagy energiafelhasználású vállalkozások a legjelentősebb energiafelhasználó berendezések és rendszerek fogyasztását elkülönítetten mérjék. A részletes mérési adatok lehetővé teszik az energiafelhasználás folyamatos nyomon követését, a veszteségek feltárását, valamint az energiahatékonysági intézkedések megalapozását.

Kit érint?

A kötelezettség azon gazdálkodó szervezetek számára áll fenn, amelyek a tárgyévet megelőző három év átlagában meghaladták a 400 000 kWh villamosenergia-, a 100 000 m³ földgáz- vagy a 3 400 GJ hőenergia-felhasználást. (Tehát minden olyan gazdálkodó szervezetet, amely eléri vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott energiafelhasználási küszöbértékek valamelyikét!)

Az érintett szervezetek kötelesek negyedórás adatrögzítésre alkalmas mérőrendszerrel ellátni:

• minden 50 kW feletti önálló villamosenergia-felhasználó berendezést,
• minden 70 kW feletti fűtési, hűtési és légkondicionáló berendezést,
• minden olyan gépcsoportot, üzemcsarnokot vagy épületet kiszolgáló közös betáplálási pontot, ahol a beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 100 kW-ot. 

Miért vezették be?

Az almérés célja nem csupán a jogszabályi megfelelés. A jogalkotó szándéka, hogy a jelentősebb villamosenergia-felhasználások elkülönítetten mérhetők és elemezhetők legyenek, ezáltal feltárhatóvá váljanak a veszteségek, megalapozhatók legyenek az energiahatékonysági intézkedések, és pontosabb képet lehessen alkotni a szervezet energiafelhasználásáról.

Mire kell figyelni?

Mentesség: a jogszabály az almérő telepítési kötelezettség alól általános mentességet nem biztosít. Amennyiben a szervezet energiafelhasználása eléri a törvényben meghatározott küszöbértékek valamelyikét, a kijelölt energiafelhasználási pontok almérését biztosítani kell. 

Szankciók: a jogszabály az almérő telepítésének elmulasztására nem határoz meg önálló, fix összegű bírságot. A megfelelő mérési rendszer hiánya ugyanakkor akadályozhatja más energiahatékonysági kötelezettségek teljesítését, megnehezítheti a nagyfogyasztói audit, az energetikai szakreferensi tevékenység, valamint az energiahatékonysági fejlesztések megalapozását. Ennek következtében a szervezet közvetetten további jogszabályi megfelelési problémákkal és azok szankcióival is szembesülhet.

Jogszabályi háttér

• 2015. évi LVII. törvény (Enhat. tv.) 46. §.
• 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet (a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendelete az almérők telepítési pontjairól és minimális követelményeiről)
• 43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet a mérőeszközökre vonatkozó egyedi követelményekről

 

 

 

Energetikai szakreferens

Mi ez?

Az energetikai szakreferens olyan független energetikai szakember vagy szakértő szervezet, amely folyamatos mérnöki támogatással segíti a vállalat energiahatékonyságának javítását. Feladata az energiafelhasználás nyomon követése, a megtakarítási lehetőségek feltárása, energiahatékonysági javaslatok kidolgozása, valamint a jogszabályban előírt jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének támogatása.

Kit érint?

Energetikai szakreferens alkalmazása kötelező azon gazdálkodó szervezetek számára, amelyek éves energiafelhasználása a megelőző három év átlagában meghaladja a 400 000 kWh villamosenergia, a 100 000 m³ földgáz vagy a 3 400 GJ hőmennyiség küszöbértékét.

Miért vezették be?

Az energetikai szakreferens alkalmazásának célja nem csupán a jogszabályi megfelelés. A jogalkotó célja, hogy a nagy energiafelhasználású szervezetek működését folyamatos energetikai kontroll segítse, amely feltárja a veszteségeket, támogatja a tudatosabb energiafelhasználást, és megalapozza a későbbi energiahatékonysági fejlesztéseket.

Mire kell figyelni?

Szankciók

• Amennyiben az arra kötelezett vállalat nem alkalmaz energetikai szakreferenst, vagy elmulasztja annak kötelező bejelentését, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 200 000 Ft-tól 2 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki.
• Ha a kötelezettség a bírság kiszabását követően sem teljesül, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság összege az előző bírság legalább 150%-a, de legfeljebb 3 000 000 Ft lehet.
• A szakreferens alkalmazásán túl a kapcsolódó adminisztratív kötelezettségek elmulasztása is önálló szankciót von maga után. Az éves energiafogyasztásra és energiamegtakarításokra vonatkozó jelentéstételi, illetve adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a MEKH legfeljebb 1 000 000 Ft összegű, ismételten is kiszabható bírságot állapíthat meg.

Jogszabályi háttér

• 2015. évi LVII. törvény (Enhat. tv.) 1. § 16. pont (fogalom) és a kapcsolódó fejezetek
• 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (Enhat. vhr.)
• 16/2018. (XII. 21.) és 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet

 

 

 

Energiamegtakarítási Intézkedési Terv (EMIT)

Mi ez?

Az Energiamegtakarítási Intézkedési Terv (EMIT) a központi vagy önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló, közfeladat ellátására szolgáló épületek energetikai helyzetértékelését és korszerűsítési stratégiáját tartalmazó dokumentum. Célja az energiafelhasználás optimalizálása, az energiaveszteségek csökkentése, az üzemeltetési költségek mérséklése és a tudatos energiagazdálkodás elősegítése.

Az intézkedési tervet ötéves időtávra kell elkészíteni, megvalósításáról pedig minden év március 31-ig jelentést kell tenni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) részére.

Kit érint?

Az EMIT elkészítése az állami költségvetési szervek, intézmények és önkormányzatok vezetői számára kötelező a jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátására szolgáló épületek esetében.

Miért vezették be?

Az EMIT célja nem csupán egy újabb jogszabályi kötelezettség teljesítése. A jogalkotó szándéka, hogy az intézményfenntartók pontos képet kapjanak épületeik energetikai állapotáról, meghatározzák a fejlesztési prioritásokat, és megalapozzák azokat az energiahatékonysági beruházásokat, amelyek később támogatások vagy egyéb finanszírozási források bevonásával is megvalósíthatók.

Mire kell figyelni?

Határidők: az Energiamegtakarítási Intézkedési Tervet ötéves időtávra kell elkészíteni, megvalósításáról pedig minden év március 31-ig kötelező jelentést tenni a MEKH részére az EMIS rendszeren keresztül.

Mulasztásból eredő következmények: az EMIT elkészítésének vagy az éves jelentéstételi kötelezettség elmulasztásának nincs közvetlen pénzbírsága.

• A kötelezettség teljesítését az ellenőrző hatóság, illetve önkormányzatok esetében a Kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében kényszerítheti ki. Mulasztás esetén felszólítást adhat ki a jogsértés megszüntetésére és új teljesítési határidőt állapíthat meg.
• A mulasztás legjelentősebb következménye azonban nem a hatósági eljárás, hanem az, hogy az érvényes EMIT és a naprakész EMIS adatszolgáltatás számos állami és európai uniós energiahatékonysági támogatás alapvető feltétele. A kötelezettségek elmulasztása ezért jelentős fejlesztési forrásoktól foszthatja meg az érintett intézményt vagy önkormányzatot.

Jogszabályi háttér

• 2015. évi LVII. törvény (Enhat. tv.) 11/A. §.
• 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (Enhat. vhr.) vonatkozó részei

 

 

 

Energia Menedzsment Információs Rendszer (EMIS)

Mi ez?

Az Energia Menedzsment Információs Rendszer (EMIS) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által üzemeltetett, a Nemzeti Energetikusi Hálózathoz kapcsolódó központi online adatbázis. Feladata a közfeladat ellátására szolgáló épületek műszaki, energetikai és havi energiafogyasztási adatainak egységes nyilvántartása és folyamatos nyomon követése.

A rendszer használata és az előírt adatszolgáltatás kötelező minden olyan állami és önkormányzati szerv, intézmény és egyéb közfeladatot ellátó szervezet számára, amely saját tulajdonú vagy vagyonkezelésű épületet, illetve épületrészt üzemeltet.

Kit érint?

Az EMIS-adatszolgáltatás minden olyan állami vagy önkormányzati intézményt, valamint közfeladatot ellátó szervezetet érint, amely a jogszabály hatálya alá tartozó épületet vagy épületrészt működtet.

Miért vezették be?

Az EMIS célja nem csupán az adatok központi nyilvántartása. A jogalkotó szándéka, hogy az intézményfenntartók pontos képet kapjanak épületeik energiafelhasználásáról, azonosítani tudják az energiaveszteségeket, és olyan megbízható adatbázis álljon rendelkezésre, amely megalapozza az Energiamegtakarítási Intézkedési Terv (EMIT) elkészítését, valamint a későbbi energiahatékonysági fejlesztéseket és azok finanszírozását.

Mire kell figyelni?

Adatszolgáltatás: az EMIS rendszerben folyamatosan naprakészen kell vezetni a jogszabályban előírt adatokat, beleértve az épületek műszaki jellemzőit, a közüzemi mérési pontokat, a közüzemi számlaadatokat, az energetikai tanúsítványokat, az energetikai auditokat és a havi energiafogyasztási adatokat.

Mulasztásból eredő következmények: az EMIS-adatszolgáltatás elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén a jogszabály nem állapít meg közvetlen pénzbírságot.

• A kötelezettség teljesítését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), önkormányzatok esetében pedig a Kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében ellenőrzi. Mulasztás esetén felszólítást adhat ki a jogsértés megszüntetésére és új teljesítési határidőt állapíthat meg.
• A legjelentősebb következmény azonban itt is gazdasági jellegű: a naprakész EMIS-adatszolgáltatás számos hazai és európai uniós energiahatékonysági és épületenergetikai támogatás alapvető feltétele. A kötelezettség elmulasztása ezért kizárhatja az érintett intézményt vagy önkormányzatot a jelentős értékű fejlesztési forrásokból.

Jogszabályi háttér

• Az Enhat. tv. és az Enhat. vhr. azon módosításai, amelyek a Nemzeti Energetikusi Hálózat és a közintézmények online adatszolgáltatását szabályozzák. Az eljárásrendet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) módszertani útmutatói és elnöki határozatai részletezik.

 

 

 

Költségmegosztók, hőmennyiségmérők és távolról leolvasható mérőeszközök kötelező alkalmazása

Mi ez?

A hőmennyiségmérők és a fűtési költségmegosztók lehetővé teszik a központi fűtéssel vagy távhővel ellátott épületek lakásainak egyéni, fogyasztásalapú fűtési költségelszámolását. A hőmennyiségmérő közvetlenül méri a lakásba belépő hőenergiát, míg a radiátorokra szerelt költségmegosztó a leadott hő alapján határozza meg az egyes lakások egymáshoz viszonyított fogyasztási arányát.

Kit érint?

A kötelezettség a többlakásos, távfűtéses vagy házközponti fűtésű társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozik.

Miért vezették be?

A szabályozás célja az igazságosabb fűtési költségmegosztás, az energiafelhasználás átláthatóbbá tétele és a fogyasztók energiatudatosságának növelése. A jogalkotó szándéka, hogy a valós fogyasztáson alapuló elszámolás ösztönözze a takarékosabb energiafelhasználást, és megalapozza a későbbi energiahatékonysági fejlesztéseket.

Mire kell figyelni?

Kötelező lépések: a társasháznak vagy lakásszövetkezetnek először műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági vizsgálatot kell készíttetnie.

Amennyiben a vizsgálat eredménye szerint a beruházás műszakilag megvalósítható és költséghatékony, a mérőeszközök telepítését kötelező elvégezni.

2027. január 1-jétől kizárólag távolról leolvasható hőmennyiségmérők vagy költségmegosztók alkalmazhatók. A meglévő, távleolvasásra nem alkalmas mérőeszközöket eddig az időpontig le kell cserélni vagy alkalmassá kell tenni a távleolvasásra.

Mulasztásból eredő következmények: amennyiben a társasház vagy lakásszövetkezet 2026. december 31-ig nem végezteti el a kötelező költséghatékonysági vizsgálatot, vagy annak pozitív eredménye ellenére 2027. január 1-jéig nem szerelteti fel a távolról leolvasható mérőeszközöket, a jogszabály nem közvetlen hatósági bírságot alkalmaz, hanem jelentős gazdasági következményeket ír elő.

• A távhőszolgáltató ilyen esetben úgy tekinti, hogy a mérőeszközök felszerelése kötelező lett volna, ezért a jogszerű állapot helyreállításáig a fűtési díjat az épület fajlagos hőfelhasználásának 2,5-szeresével számíthatja el. Ez a lakóközösség számára jelentős többletköltséget eredményezhet.
• Emellett a jegyző kötelezheti a lakóközösséget a vizsgálatok és a szükséges beruházás saját költségen történő elvégzésére, a kötelezettség elmulasztása pedig a fűtéskorszerűsítést támogató állami és önkormányzati pályázatokból való kizárást is eredményezheti.

Jogszabályi háttér

• 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (Tszt.)
• 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet és 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet
• 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról (különösen a 2024-es és azt követő módosítások a távleolvasásról)

A Tudástár célja, hogy közérthetőbbé tegye az épületenergetikát meghatározó jogszabályokat, kötelezettségeket és lehetőségeket. Tartalmainkat a legnagyobb gondossággal állítjuk össze, ugyanakkor a jogszabályok, a támogatási feltételek és a hatósági gyakorlat időről időre változhat, ezért előfordulhatnak pontatlanságok vagy időközben elavulttá váló információk. Fontos döntések előtt minden esetben javasoljuk a hatályos jogszabályok és a hivatalos tájékoztatók áttekintését.