FINANSZÍROZÁS

Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR)

Társasági adó (TAO) kedvezmény energiahatékonysági beruházásokhoz

Kedvezményes hitelkonstrukciók vállalkozásoknak

ESCO konstrukció fűtéskorszerűsítési beruházásokhoz

 

 

 

Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR)

Mi ez?

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) az energiahatékonysági beruházások egyik legfontosabb finanszírozási eszköze Magyarországon. A rendszer lényege, hogy az energiakereskedők jogszabályban előírt energiamegtakarítási kötelezettségüket részben olyan beruházások révén is teljesíthetik, amelyek máshol – lakosságnál, vállalkozásoknál, intézményeknél vagy önkormányzatoknál – valósulnak meg.

Az igazolt energiamegtakarítás vagyoni értéket képvisel, amely megfelelő előkészítés és hitelesítés mellett értékesíthető az energiamegtakarításra kötelezett piaci szereplők számára. 

Hogyan működik?

Az EKR-ben nem maga a beruházás értékesíthető, hanem az általa igazolt energiamegtakarítás. Ehhez a beruházást még a megvalósítás előtt úgy kell előkészíteni, hogy az megfeleljen az EKR követelményeinek. A kivitelezést követően az elért energiamegtakarítást jogosult energetikai auditor hitelesíti, amelynek eredményeként létrejön az ún. Hitelesített Energiamegtakarítás (HET).

A HET vagyoni értékű jog, amelyet az első jogosult értékesíthet az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére kötelezett energiakereskedők részére.

Miért érdemes foglalkozni vele?

Az EKR lehetőséget teremt arra, hogy egy energiahatékonysági beruházás költségének egy része ne kizárólag az energiamegtakarításból térüljön meg, hanem már a beruházás megvalósításakor közvetlen bevételt is termeljen.

Ez számos fejlesztés – például világításkorszerűsítés, gépészeti rekonstrukció, szabályozástechnikai fejlesztés vagy hőszigetelés – megtérülését jelentősen javíthatja, különösen akkor, ha más támogatási formákkal is kombinálható.

Mire kell figyelni?

Az EKR-ben a megfelelő előkészítés döntő jelentőségű. A legtöbb beruházás csak akkor vonható be a rendszerbe, ha a szükséges műszaki dokumentáció, az alapállapot rögzítése és a hitelesítéshez szükséges feltételek már a beruházás megkezdése előtt rendelkezésre állnak. Ha ezek elmaradnak, a beruházás energetikai szempontból sikeres lehet, az EKR-ben azonban már nem, vagy csak korlátozottan lesz elszámolható.

Jogszabályi háttér

• 2015. évi LVII. törvény (Enhat. tv.) – különösen a IV/A. fejezet (14–15. §-ok)
• 18/2025. (VII. 31.) EM rendelet
• 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet

 

 

 

Társasági adó (TAO) kedvezmény energiahatékonysági beruházásokhoz

Mi ez?

A társasági adókedvezmény (TAO) lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozások egy energiahatékonysági beruházás vagy felújítás költségének egy részét társaságiadó-kedvezmény formájában visszaigényeljék. Az adókedvezmény célja az energiahatékonysági beruházások ösztönzése, a vállalkozások energiafelhasználásának csökkentése és a fejlesztések megtérülésének javítása.

Hogyan működik?

Amennyiben egy beruházás megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, a vállalkozás az elszámolható beruházási költségek után társaságiadó-kedvezményt vehet igénybe.

A támogatás intenzitása a vállalkozás méretétől és a beruházás helyszínétől függően változik. Magyarországon a jelenlegi szabályozás alapján a támogatás mértéke nagyvállalatok esetében legfeljebb 45%, középvállalkozásoknál 55%, kisvállalkozásoknál pedig akár 65% is lehet az elszámolható többletköltségekre vetítve.

A kedvezmény a beruházás üzembe helyezését követően több adóéven keresztül is érvényesíthető, a jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

Miért érdemes foglalkozni vele?

Az energiahatékonysági beruházások megtérülését nem kizárólag az energiamegtakarítás határozza meg. A TAO kedvezmény jelentősen csökkentheti a beruházás tényleges költségét, ezáltal lerövidítheti a megtérülési időt és javíthatja a fejlesztés gazdaságosságát.

Számos beruházás esetében a TAO kedvezmény más finanszírozási lehetőségekkel – például az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében realizálható bevételekkel vagy pályázati támogatásokkal – is kombinálható, így a különböző finanszírozási elemek egymást erősítve tovább javíthatják a beruházás megtérülését.

Mire kell figyelni?

A TAO kedvezmény kizárólag a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén vehető igénybe. A beruházásnak igazolható energiahatékonyság-javulást kell eredményeznie, amelyet független szakértő által készített számításokkal és a szükséges dokumentációval kell alátámasztani.

Az adókedvezmény igénybevételének feltételeit célszerű már a beruházás előkészítése során figyelembe venni, mert egyes követelmények utólag már nem, vagy csak korlátozottan teljesíthetők.

Jogszabályi háttér

• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
• 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások és felújítások adókedvezményének végrehajtási szabályairól
• 2015. évi LVII. törvény (Enhat. tv.)
• Európai Bizottság 651/2014/EU rendelete (GBER)

 

 

 

Kedvezményes hitelkonstrukciók vállalkozásoknak

Mi ez?

A KKV-k számára elérhető energiahatékonysági támogatások célja, hogy a vállalkozások kedvezményes finanszírozással vagy vissza nem térítendő támogatással tudják megvalósítani energiafelhasználásukat csökkentő beruházásaikat. Ide tartozhatnak az energiahatékonysági hitelprogramok, a megújulóenergia- és energiatárolási pályázatok, valamint az egyéb vállalkozásfejlesztési konstrukciók energiahatékonysági elemei.

Hogyan működik?

A Magyar Fejlesztési Bank uniós forrásból több olyan 0%-os fix kamatozású, banki költségektől mentes, minimum 10% saját forrással igénybe vehető beruházási hitelt kínál, amelyek részben vagy teljes mértékben a vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseire is használható, de létezik olyan MFB-s hitelprogram is, amelynek keretében a felvett hitelösszeg 45%-a vissza nem térítendő támogatássá alakítható.

Elérhető továbbá a Széchenyi Beruházási Hitel ún. Zöld alprogramja, amelynek keretében az energiahatékonysági korszerűsítés mellett napelemes és energiatárolós beruházások is megvalósíthatók 20%-os önerővel és fix 1,5%-os éves kamattal.

Az egyes konstrukciók akár 24 hónapos türelmi időt is biztosítanak a törlesztés megkezdésére, így az önerő megtérülése akár egy éven belül megvalósulhat. Ezt követően a jól előkészített projektek gyakran önfinanszírozóvá válnak, mert az energiahatékonysági fejlesztésből származó költségmegtakarítás meghaladja a bank felé fizetendő havi törlesztőrészleteket.

Miért érdemes foglalkozni vele?

Az energiahatékonysági beruházások megtérülését nemcsak az elért energiamegtakarítás határozza meg, hanem az is, hogy milyen finanszírozási források vonhatók be. Egy kedvezményes hitel, támogatás, TAO adókedvezmény vagy EKR-bevétel jelentősen javíthatja a beruházás gazdaságosságát.

A támogatásoknál azonban a műszaki előkészítés döntő jelentőségű. Sok konstrukció esetében igazolni kell a várható energiamegtakarítást, alá kell támasztani a beruházás indokoltságát, és megfelelő energetikai dokumentációval kell rendelkezni.

Mire kell figyelni?

A támogatási feltételek programonként eltérnek, és időközben módosulhatnak.

A támogatási lehetőségeket ezért nem a beruházás végén, hanem már az előkészítés elején érdemes vizsgálni. Ha a projekt műszaki tartalma, dokumentációja vagy megtakarítási számítása nem illeszkedik a támogatási feltételekhez, a fejlesztés később akár eleshet a kedvezményes finanszírozástól.

Kapcsolódó programok

• Magyar Fejlesztési Bank által kínált GINOP Plusz és KEHOP Plusz hitelprogramok
• Széchenyi Beruházási Hitel „Zöld alprogram”

 

 

 

ESCO konstrukció fűtéskorszerűsítési beruházásokhoz

Mi ez?

Az ESCO (Energy Service Company) konstrukció olyan harmadik feles finanszírozási és szolgáltatási modell, amelyben az energetikai szolgáltató saját forrásból valósítja meg az energiahatékonysági beruházást. A beruházás költségét a megrendelő az üzemeltetés során elért, szerződésben garantált energiaköltség-megtakarításból, előre meghatározott idő alatt téríti meg az ESCO szolgáltató részére. A konstrukció elsősorban nagyobb volumenű fűtéskorszerűsítési, hőtermelési, szabályozástechnikai és épületgépészeti fejlesztések (pl. kazáncserék, hőszivattyús rendszerek, hőszigetelés és világításkorszerűsítés) esetén vehető igénybe.

Hogyan működik?

Az ESCO szolgáltató felméri a meglévő rendszert és rögzíti a kiinduló energiafogyasztási bázist. Megtervezi és megvalósítja a korszerűsítést, majd a szerződésben rögzített időszak – jellemzően 5-15 év – alatt vállalja az üzemeltetést, a karbantartást és a rendszer teljesítményének garantálását. A berendezések a futamidő alatt a szolgáltató tulajdonában maradnak. A megbízó a beruházás költségét nem egy összegben fizeti meg, hanem az igazolt energiamegtakarításból finanszírozza, majd a szerződés lejáratával a korszerűsített eszközök tulajdonjoga átszáll a megbízóra.

Miért érdemes foglalkozni vele?

Az ESCO konstrukció lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagy intézmény jelentős saját tőke bevonása nélkül, mérlegen kívüli finanszírozással korszerűsítse elavult épületgépészeti rendszereit. A finanszírozási igény csökken, miközben a modern berendezések azonnali alacsonyabb energiafelhasználást, kisebb üzemeltetési kockázatot, csökkenő CO₂-kibocsátást és kiszámíthatóbb működést eredményeznek – miközben a technikai kockázatot az ESCO cég viseli.

Mire kell figyelni?

Az ESCO konstrukció gazdaságossága nagymértékben függ a kiinduló energiafelhasználási mutatók pontosságától, a várható megtakarításoktól, a szerződés időtartamától és a megtakarítás-megosztás feltételeitől. Kulcsfontosságú a megtakarítások pontos mérésének és igazolásának módszertana, valamint az olyan külső tényezők kezelése, mint az időjárás vagy a termelési volumen változása. A szerződés megkötése előtt célszerű független, részletes energetikai auditot végezni annak érdekében, hogy a vállalt megtakarítások reálisan teljesíthetők legyenek.

 

A Tudástár célja, hogy közérthetőbbé tegye az épületenergetikát meghatározó jogszabályokat, kötelezettségeket és lehetőségeket. Tartalmainkat a legnagyobb gondossággal állítjuk össze, ugyanakkor a jogszabályok, a támogatási feltételek és a hatósági gyakorlat időről időre változhat, ezért előfordulhatnak pontatlanságok vagy időközben elavulttá váló információk. Fontos döntések előtt minden esetben javasoljuk a hatályos jogszabályok és a hivatalos tájékoztatók áttekintését.